Megválaszolatlan hozzászólások | Aktív témák Pontos idő: 2017.10.23. 03:38



Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 
 2. Asztrológia és tudomány. 
Szerző Üzenet
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.15. 21:57
Hozzászólások: 416
Tartózkodási hely: Csikszereda
Hozzászólás 2. Asztrológia és tudomány.
Asztrológia és tudomány.


Nem árt egy kicsit párhuzamba állítani az asztrológiát és a tudományt, elsősorban nem azért, hogy az asztrológia tudományosságát akár erőszakoltan is bizonygatni próbáljuk, hanem azért, mert olyan közös szellemi megismerési alapokra figyelhetünk fel, amit jó tudni.
Azt bizonygatni, hogy márpedig az asztrológiának a tudománynak járó rangot adhatunk, csak addig van jelentősége, amíg a megismerés legmagasabb rangú formájának a tudományos megismerést tartjuk. Amikor találkozunk azzal, hogy tudományos elvek, hipotézisek, módszerek között széles szakadékok tátongnak, amelyek még a már elért eredményeket is megkérdőjelezik olykor, már nem fogjuk olyan hévvel bizonyítani akarni, hogy az asztrológia is tudomány. Pedig az, csak nem éppen úgy, hogy a ma érvényben levő kritériumok szerint elismerhessék. Mert amilyenek a kritériumok egy adott megismerési tevékenység tudományosságát illetően, abba tényleg nem fér be teljes egészében az asztrológia. Azonban van néhány olyan vonás, amelyek mind a tudományban, mind az asztrológiában megtalálható. Egyről-kettőről eme részben beszélek is, hamarosan.
Előbb megjegyzem azt, hogy az asztrológia szellemi gyökerében egy sokkal egységesebb emberkép és létezéskép rejtőzik, mi a tudományban. Ami a homályosság itt, az abban áll, hogy az asztrológia valahogyan visszamaradt a megismerésben való felhasználásban és így korántsem bír egy olyan koherens, átgondolt, rendezett ismereti és műveleti bázissal, mint egy olyan tudományág, amelynek fejlesztésén intenzíven és módszeresen dolgoznak. Így hiába rejtőzik egy sokkal egyetemesebb lét- és emberkép az asztrológia szellemi gyökereiben, mert kifejezési erejének, módszereinek, technikáinak mai, eléggé szétszórt formájában nem lehet egy olyan koherens rendszer, amelyen belül a megfelelő készültségű szakmai partnerek elegánsan kicserélhetnék a tapasztalataikat. Ennek ellenére nem szabad elfelejteni, hogy az asztrológia szellemi gyökereiben egységesebb emberkép és létfelfogás áll, s ezért érdemes úgy foglalkozni vele, mint olyan megismerési formával, amely sokkal többet fog nyújtani nekünk, mint amennyit a tudománytól elvárhatunk. Ez itt nem egy tudományellenes megállapítás. Csupán annyit mondtam, hogy a tudománnyal kapcsolatos elvárásainkat korrigáljuk úgy, hogy annyit várjunk el tőle, amennyit valójában nyújtani képes és ne többet. Szerintem ezzel még tudósi berkekben is egyetértenének. Ez főleg olyan embereknek szól, akik rendületlenül hiszik, vagy legalábbis próbálják elhinni, hogy a tudomány, karöltve a technikával, végül minden emberi gondot meg tud oldani. Ez a vad és egyben vak hitet már a tudomány világában is lazábban kezelik olyan nyitottabb szemléletű tudósok, akik kigyógyultak abból, vagy talán már eleve bele sem estek abba a betegségbe, hogy a létezést, a valóságot, mint mechanizmust fogják fel csupán. Mechanisztikus folyamatok léte még nem enged arra következtetni, és joggal nem, hogy az egész létezés mechanisztikus lenne.
A tudomány egyik jól bevált módszere az úgynevezett verifikacionizmus. Ez nagyjából ellenőrzést, ellenőrizhetőséget jelent. Vagyis azt, hogy amit felfedez a valóság egyik aspektusaként, azt bizonyos eljárásokkal ellenőrzi, méri, teszteli, s ha az eredmények olyanok, amilyeneknek lenniük kell, akkor az a felfedezett valami igazi tudásnak fog számítani a továbbiakban. Érdekes az, hogy az asztrológiában is van ilyen verifikacionista módszer, csak nem mérőműszerek segítségével történik az ellenőrzés, hanem ezek helyébe inkább a személyes tapasztalás, a konkrét megélés lépik. Nemegyszer vágtak vissza asztrológusok az őket ért támadásokra olyanképp, hogy aki kételkedik az asztrológia megbízhatóságában, egyszer próbálja ki magán, működik-e vagy sem, s csak azután kételkedjék és támadjon. Jó visszavágás ez, de nem elég jó. Ugyanis a ravaszabb támadó azt állítja, hogy az illető, aki asztrológiával foglalkozik mintegy bebeszéli magának, mintegy oda modellálja a tapasztalatairól való tudását, hogy azok találjanak az elvekkel, így aztán persze, hogy találóak lesznek ezek az ismeretek. A támadás veszélyes, de van jó ellenszere. Elég annyit mondani, hogy az asztrológiai értelmezés állításainak jó része éppen ugyanúgy hozzáférhetővé és ezáltal vizsgálhatóvá, ellenőrizhetővé tehetők mások számára, mint a tudományos állítások s ha kialakul egy bizonyos szintű konszenzus, egyetértés az állításokkal kapcsolatosan, akkor ezek miért is ne lehetnének annyira megbízhatók, mint a tudományos verifikacionizmus próbáját kiálló állítások. Másfelől pedig van egy olyan ismeretrész, amit a tudomány is használ, sőt erre alapoz, annak ellenére, hogy verifikálása tudományos eljárásokkal nem biztosítható. A logika. Például az, hogy a kettős negáció visszaállítja az eredeti állítás igazságértékét, az egy olyan egyetemes gondolkozási szabály, amit nemcsak a tudomány, hanem az asztrológia is használ, és minden olyan gondolkodó, megszólaló ember, aki helyes megfogalmazásokhoz akar eljutni. Ha az mondom, hogy „felhős az ég”, akkor ennek tagadása az, hogy „nem felhős az ég”, ennek pedig további tagadása, vagyis a kettős negáció valahogy úgy hangzik, hogy „nem igaz, hogy nem felhős az ég”, tehát visszaáll az eredeti állítás, vagyis hogy „felhős az ég”. Ez a példa persze triviális, lehetne még olyan összetettebb logikai szempontokat is említeni, amelyeket nemcsak a tudomány, hanem minden helyesen gondolkozni akaró ember számításba kell vegyen. Említhetném a logikai szavak használatán –„nem”, „és”, „vagy”, „ha, akkor”, „akkor és csak akkor”- túl az úgynevezett kvantorok használatát, vagyis a „minden” és a „van” szavak használatát. Vagyis nem igazán lehet ezeket figyelmen kívül hagyni, ha az ember szabatosan akar gondolkozni. Természetesen magában a logika tudományán belül történtek kísérletek arra, hogy ezeket a törvényerővel bíró logikai szerkezeteket megkérdőjelezzék, azonban ez itt most nem a mi témánk. Minket csak annyi érdekel, hogy például egy születési horoszkóp értelmezését írva, ha felfigyelünk arra, hogy egy adott szövegrészben modatok sorozatán át azt állítjuk, hogy „Q” és egy azt követő részben pedig azt állítjuk, hogy „nem Q”, akkor újra kell vizsgálni és gondolni az egész részt, mert ott valami baj van. A logikai ellentmondás valami mélyebb tartalmi hibát is takar és meg kell találnunk, hol a hiba. Nem hagyhatjuk úgy. Ha a szöveg az elemi logikai szabályokat is felrúgja, akkor nem várhatjuk el, hogy ebben a következetes gondolkodás gyümölcseit tételezze fel bárki is. Másfelől, természetesen, csupán a logika nem biztosítja az értelmezés hitelességét, megbízhatóságát. Lehet olyan, logikailag helytálló állítások halmaza, amely vagy nem hordoz semmi fontos információt, vagy nem olyan információt hordoz, ami egy adott személynek kell.
A tudomány egyik módszere az úgynevezett induktív módszer, ami abban áll, hogy van egy megfigyelés, azt követi egy hipotézis, majd következik megfigyelések hosszú sora és ha úgy találják, hogy elég nagy számú megfigyelés szól valami mellett, akkor nagyon valószínűnek tartják, hogy az elkövetkező, még meg nem figyelt esetek is hasonlítani fognak a már megfigyeltekre. Ilyen módszer az asztrológiában is van. Azok az alapértelmezések, amelyek egy-egy szimbólumhoz tartoznak, olyan szűk értelmezési keretet engednek meg, hogy nem lenne sok értelme csak ezekkel operálni. Az, hogy egy diszharmonikus Marssal rendelkező embernek azért akadoznak a dolgai, mert nem elég bátor, vagy, a másik végletben, azért kerül gyakran bajba, mert meggondolatlanul agresszív, olyan, az alapanalógiák segítségével tett megfogalmazások, amelyek jelentenek ugyan valamit, de nem igazán sokat. Tehát tovább kell lépni, megfigyeléseket és hipotéziseket tenni, az eredményeket ellenőrizni, tovább kutatni, vagyis egy megfelelő értelemben vett induktív módszert alkalmazni ahhoz, hogy fontosabb információkat is találni tudjunk. Az asztrológia így a megismerésnek mind az induktív módszeréhez, mind pedig a következtetések deduktív elveihez van köze. Kimutathatóak azok a vonások, amelyeket a tudománynál is meg lehet találni. Valójában egy szellemi, megismerési irányulásról van szó, amelynek törvényszerűségei megkövetelik, hogy bizonyos szempontokra tekintettel legyen az, aki valóban meg akar ismerni valamit, nevezze az magát tudományosnak vagy bármi másnak.
Az, hogy a tudomány kisajátítja esetleg a módszert, vagy az elvet, senkit sem szabad elkedvtelenítsen. Nem a tudománnyal van baj ilyenkor, hanem bizonyos hatalmi késztetésekkel, amelyek a „tudás hatalom” elvét szeretnék követni, s hogy miért, talán igazán ők maguk sem tudják. Mi a „tudás, szabadság” elvét próbáljuk meg követni, s még ráadásul azt is meg tudjuk mondani, hogy azért, mert így sokkal üdvösebb, reálisabb, létszerűbb, emberségesebb és egyetemesebb. Egészségesebb és a lehetőségek nagyobb körével van megáldva. A következő fejezetben az asztrológia és a metafizika viszonyát fogjuk megvizsgálni. A fejezet elején némi magyarázkodásra fog sor kerülni, ugyanis amilyen egyetemes a metafizika, legalábbis szellemi gyökereit tekintve, éppen annyira különböző, eltérő dolgot értenek rajta az emberek.

_________________
Maresz

A lét megismerése a bátorságon és személyes áldozaton keresztül vezet, s ki kell lépnünk a megszokott komfortzónánkból, elõítéleteinkbõl, ennek érdekében.


2009.03.29. 11:55
Profil Honlap
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Hozzászólás a témához   [ 1 hozzászólás ] 

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group.
Designed by STSoftware for PTF.
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség